Súlyától a súly megszabadul A zengés a vérben elhalkul A túlsó parton alkonyul Onnan nincs tovább "Jöjj, Szabadító" - egy hang könyörög bennem És hív: "Te segíts lennem, ha kifogy a zene végül" "Légy eleven szó, az új szeretet hídja" "A lét gyönyörű titka, hogy romokon diadalt ül" Most valami jön, halk, fura öröm Mondd, kik ezek, sohasem született Nevenincs gyerekek, íratlan üzenet mind Még egy szint, újabb állomás Körben, mint egy csend-fal, feltornyosul Néma súllyal rám borul A szófosztó halál Jöjj, Szabadító, és légy eleven szikra A lét gyönyörű titka, hogy örökös diadalt ül Légy muzsikaszó, a hang odaát érik A dalt odaát élik és keresik menedékül Halk, fura öröm, hogy még valami jön Új szeretet, sose volt, sose lett Sietős üzenet, amivé lehetek még