Majd' elfújt a szél, Rég volt már ilyen. Oly' könnyű volt az ég, és nem nyomta a vállam. Százszor is elmentél, De emlékszem, milyen, Vihar után békesség, Vagy ezt csak kitaláltam? Nem vagyok jó, és nem is leszek már. A szél majd úgyis elvisz, Vajon lesz, aki hazavár? Nem vagyok jó, és nem is leszek már. Most mégsem fúj a szél, Rám néz egy szembogár. A jövőt úgysem látod most, Mindig csak így utólag. Szeress egy lányt, illatost, S ő majd megmondja rólad: Jó vagy hozzám, s ne feledd, Az otthon ott van, ahol vagy. S majd mondasz te is szépeket, Kacérkodó éneked. Nem voltam jó, és nem is leszek már. Talán a szél leszek Vagy egy nagy madár. Nem voltam jó, és nem is leszek már. Majd egyszer leesek, Vajon lesz aki hazavár?