Nyugi rám számíthatsz majd
Nem érdekel merre jársz éppen
Felhívhatsz ha valami baj van
Tudod én mindig átérzem
Lehet nem akarsz már
Meg lehet nem akarlak én sem
Kicsikét fáj mikor azt érzem
Kicsikét fáj mikor ezt érzem
És csak megyek, hova a démonjaim üldöznek
Nem alszok sokat, se keveset
És csak megyek amerre fúj a szél
Útközben tudom még nem láttam eleget
Elegem van, hogy már nem vagy az enyém
És elegem van, hogy nem vagyok a tiéd
Kiadó álom, kiadó lélek, kiadó szív, kiadó élet
És ha nem találom helyemet
Tudom én basztam el az egészet, ja
Csak valamikor hívj majd kérlek
Csak valamikor hívj majd
Csak valamikor hívj majd kérlek
Yeah, yeah
Még mindig ugyanaz a számom
És ugyanúgy hívhatsz bármikor
Még mindig ugyanúgy várom
Hogy valamikor keress
Vagy hogy szólj, hogy menjek át
Indulj el
Éljük újra ezt az éjszakát
Még mindig ugyanaz a számom
Amit hallok csak némaság
Csak némaság
Ne menj kérlek
Régen nem így volt
Amikor megláttalak, az égen telihold
Csillagos az éjszaka
A szemed rám ragyog, ja
Beszélnek a tettek nincsenek most válaszok
Nekem ez kell
Az, hogy megöleljél engem minden reggel
Együtt a gondokat felejtsük el ketten
És csak nézzük a csillagokat az este
Este, este, yeah
Kék szem, túl gyönyörű a lány ma
Ugyanolyan tudod mindig haza vágva
Talán van valaki, aki haza vár ma
Miért szerettem ennyire?
Nincs magyarázat
Fél kettőre nincsen nálam
Fél részegen mászkálunk, benn a lakásban, ja
Remélem, hogy lesz ennek még folytatása
Nem értem, hogy mi van velem mostanában
Nulla-hat-hetven, így kezdődik, te is tudod jól
Hogyha nem hívsz föl, akkor ez volt az utolsó
Számomra már, nincsen hozzád hasonló
Még mindig ugyanaz a számom
És ugyanúgy hívhatsz bármikor
Még mindig ugyanúgy várom
Hogy valamikor keress
Vagy hogy szólj, hogy menjek át
Indulj el
Éljük újra ezt az éjszakát
Még mindig ugyanaz a számom
Amit hallok csak némaság
Csak némaság