Két élet bennem, keresem a lelkem Keresem, hogy hátha majd hazavezet Ez lesz a vesztem, hogy mindig az árral szemben megyek Te meg végignézed, ahogy elvérezek Mint valami istennő, fekete fátylakban A démonok úrnője, de most olyan ártatlan Fekete neccben, csak fekszik az ágyamban, csak fekszik az ágyamban Csillog a nyakában egy gyöngysor Pont úgy, ahogy a szeme fényе Az ajkán piroslik a meggybor Összekócolta a haját a szélben, szélbеn Most megint megzendül az égbolt Most meg leszakad a széle, széle Aztán leszakad az ágy, én is leszakadok már És megint ugyanaz a vége, vége Ez a hotelszoba olyan, mintha nem is lenne Ezen a világon, ahol táncol az éjszaka benne Félhomály, ő egyre közelebb húz Nem csak játszik, ő belesimul az ölembe A két szeme éjfekete, bent a közepén Észrevettem egy szívecske tetkót a fenekén Ja, most fent vagyunk valahol a város tetején Minden halk szavunk elakad az ajkunk peremén Ez egy kiadó ház, meg egy koravén lélek Most a hideg ráz, most meg elaludt végre Ezeregy szó, de minden télen Csillog a nyakában egy gyöngysor Pont úgy, ahogy a szeme fénye Az ajkán piroslik a meggybor Összekócolta a haját a szélben, szélben Most megint megzendül az égbolt Most meg leszakad a széle, széle Aztán leszakad az ágy, én is leszakadok már És megint ugyanaz a vége, vége