Tél van, de olvad most a jég Várjuk a tavasz hátha eljön még És hisszük, hogy megint úgy lesz majd, mint régen És a szél ma sem hoz vihart Játszunk, de mondd csak, kinek jó ez így? Hogy egyszer lehúz, aztán felrepít Egy érzés, amit szerelemnek hív Minden megtévesztett szív Hány élet kell nekünk? Amíg majd egyszer rájövünk Hogy álarc nélkül jó És ha őszinte a szó Akkor minden út könnyen járható Csak nézünk, de nem látunk sosem És a dolgok olyan mások lesznek hirtelen De késő már a bánat és a gyász A szívünk széjjel szakad, mint egy lánc Hány élet kell nekünk? Amíg majd egyszer rájövünk Hogy álarc nélkül jó És ha őszinte a szó Akkor minden út könnyen járható Mondd, hány reményvesztett év? És hány csalódás kell még? Hogy minden úgy legyen Ahogy jó neked, s nekem Álarc nélkül, kedvesem ♪ Hány élet kell nekünk? Amíg majd egyszer, egyszer rájövünk Hogy álarc nélkül jó És ha őszinte a szó Akkor minden út könnyen járható Hány reményvesztett év? És hány csalódás kell még? Hogy minden úgy legyen Ahogy jó neked, s nekem Álarc nélkül, kedvesem