Volt egy fotó a nagy hídnál
Ahogy mosolyra ér az arcunk
Mondd, miért voltam más?
Egy nagy folyó, ami meg nem áll
Az a hullám, amit együtt láttunk
Régen máshol jár.
Látom már, hogy minden olyan egyszerű
A múlt elszáll, de te bennem maradsz legbelül.
Mert ha csillagokkal ébredsz
A hajnal temet alá majd végleg
Az, aki egyszer voltam
Újra megtalál majd, megtalál majd.
Csillagokkal ébredsz
A hajnal temet alá majd végleg
Az, aki egyszer voltam
Újra megtalál majd, megtalál majd téged.
(Újra megtalál majd, megtalál majd).
Nem való neked a nagyvilág
De ha egyszer élünk
Éljünk úgy, hogy nem haragszol rám.
És hidd csak el, hogy nem is kár
Hogy a dolgok, amiben egyszer hittünk
Rég meguntad már.
Mert ha csillagokkal ébredsz
A hajnal temet alá majd végleg
Az, aki egyszer voltam
Újra megtalál majd, megtalál majd.
Csillagokkal ébredsz
A hajnal temet alá majd végleg
Az, aki egyszer voltam
Újra megtalál majd, megtalál majd téged.
Átvészeltem veled a vihart
Te vagy, aki tart és te vagy, aki hajt
Nem változik ez meg soha, mondd?
Nem szakít el minket, ha sok a gond.
Ha visszahúz a múlt, ki vezet át?
A szakadt húrokon túl és törött szíveken át
A közös szekerünk fut, a kérdés, ki vezeti
A múltat, mi fáj, el vajon ki temeti?
Feltöltesz, láncolva, szabadon
First class, dobtam a fapadot
Az utamon veled akarok menni
Veled az vagyok, aki akarok lenni.
Nem kell szólni neked
Jössz, kösz, sorry gold diggerek
Neked én, nekem te, és elfeled a múlt
A jelen nevet, megyek, egyenes veled az út.
Mert ha csillagokkal ébredsz
A hajnal temet alá majd végleg
Az, aki egyszer voltam
Újra megtalál majd, megtalál majd.
Csillagokkal ébredsz
A hajnal temet alá majd végleg
Az, aki egyszer voltam
Újra megtalál majd, megtalál majd téged.
(Újra megtalál majd, megtalál majd).