Ez az én megbánásom neked Hogy elmondom, amit nem lehet És lassan el kell, hogy engedjelek Ha már elpazaroltam a szerelmedet És tudtad jól, hogy mennyire hideg Mégis a kezembe adtad a szíved És összerakni már nem igen lehet A szilánkok még vágják a tenyeremet És a szárnyaim elvesztettem régen Letéptem, mert tudom jól Hogy az angyaloknak nincs helye ezen az égen Eltévedtél valahol Csak lázból és fájdalomból áll Minden nap, mióta itt hagytál Próbálok nem gondolni rá Hogy én vagyok az az egy, akit ma felemelsz Én vagyok, akinél jobbat érdemelsz Én vagyok, akit szeretni nem mersz Én vagyok az az ördög, akit ismersz ♪ Ez az én megbánásom neked Hogy elmondom, amit nem lehet És lassan el kell, hogy engedjelek Ha már nem voltam elég jó veled De most megfizetek minden könnycseppedér' Amit valaha miattam ejtettél Valahányszor sírva mentél haza Még forgolódok emiatt éjszaka És a szárnyaim elvesztettem régen Letéptem, mert tudom jól Hogy az angyaloknak nincs helye ezen az égen Eltévedtél valahol Csak lázból és fájdalomból áll Minden nap, mióta itt hagytál Próbálok nem gondolni rá Hogy én vagyok az az egy, akit ma felemelsz Én vagyok, akinél jobbat érdemelsz Én vagyok, akit szeretni nem mersz Én vagyok az az ördög, akit ismersz Akit ismersz Akit ismersz ♪ Csak lázból és fájdalomból áll Minden nap, mióta itt hagytál Próbálok nem gondolni rá (Próbálok nem gondolni rá) Hogy én vagyok az az egy, akit ma felemelsz Én vagyok, akinél jobbat érdemelsz Én vagyok, akit szeretni nem mersz Én vagyok az az ördög, akit ismersz