Tudod, hogy nincs bocsánat
Hiába hát a bánat
Légy, ami lennél: férfi
A fű kinő utánad
A bűn az nem lesz könnyebb
Hiába hull a könnyed
Hogy bizonyság vagy erre
Legalább azt köszönjed
Ne vádolj, ne fogadkozz
Ne légy komisz magadhoz
Ne hódolj és ne hódits
Ne csatlakozz a hadhoz
Maradj fölöslegesnek
A titkokat ne lesd meg
S ezt az emberiséget
Hisz ember vagy, ne vesd meg
Megcsaltak, úgy szerettek
Csaltál, s így nem szerethetsz
Most hát a töltött fegyvert
Szorítsd üres szívedhez
Vagy vess el minden elvet
S még remélj hű szerelmet
Hisz mint a kutya hinnél
Abban, ki bízna benned
Emlékezz, hogy hörögtél
S hiába könyörögtél
Hamis tanúvá lettél
Saját igaz pörödnél
Atyát hívtál elesten
Embert, ha nincsen isten
S romlott kölkökre leltél
Pszichoanalízisben
Ne vádolj, ne fogadkozz
Ne légy komisz magadhoz
Ne hódolj és ne hódíts
Ne csatlakozz a hadhoz
Maradj fölöslegesnek
A titkokat ne lesd meg
S ezt az emberiséget
Hisz ember vagy, ne vesd meg
Megcsaltak, úgy szerettek
Csaltál, s így nem szerethetsz
Most hát a töltött fegyvert
Szorítsd üres szívedhez
Hittél a könnyű szóknak
Fizetett pártfogóknak
S lásd, soha, soha senki
Nem mondta, hogy te jó vagy
Megcsaltak, úgy szerettek
Csaltál, s így nem szerethetsz
Most hát a töltött fegyvert
Szorítsd üres szívedhez
Megcsaltak, úgy szerettek
Csaltál, s így nem szerethetsz
Most hát a töltött fegyvert
Szorítsd üres szívedhez
Megcsaltak, úgy szerettek
Csaltál, s így nem szerethetsz
Most hát a töltött fegyvert
Szorítsd üres szívedhez