Itt van a nyár. Na végre már! És minden mi vele jár. Sok nyitott ablak, Hogy a szerelmesek bemásszanak. Ha jön egy lány velem szembe, Valami szépet látok benne. Na mit? Na mit? Valamit! Tavasz-nyár-ősz-tél. Tavasz-nyár-ősz-tél. Tavasz-nyár-ősz-tél. Mindegy csak süssön a nap! Tavasz-nyár-ősz-tél. Tavasz-nyár-ősz-tél. Tavasz-nyár-ősz-tél. Valami csúcs, ahogy vonul az utcán, és látom a mosolyt az arcán. Tudja, hogy szép, és hogy miért figyelem olyan furcsán. Na mire vársz mamlasz? Menj oda! -Csók! -Szia! - Tegnapról maradt otthon egy kicsi kis pia. Na jössz? Na jössz? - Aha, kösz. Ilyenkor nyáron ||: Szerelmes vagyok! Szerelmes vagyok, Mint egy nagyágyú. Szerelmes vagyok!: || Most látom én, hogy az egészség Valami kézzel foghatóan szép. Látszik, hogy Ámor gyakorol Nyáron egy kicsikét. Nem bírok magammal, Jajj tavasszal, és avval a férfi gonddal, Hogy jó, hogy jó ez az egész. ||: Szerelmes vagyok! Szerelmes vagyok, Mint egy nagyágyú. Szerelmes vagyok!: || ||: Szerelmes vagyok! Szerelmes vagyok, Mint egy nagyágyú. Szerelmes vagyok!: ||