Ott fenn olyan felhők szálltak Amit csak a fák értek el De bennük csak magát látta Ahogy a színpadon énekel Hányszor fakadt sírva És most hányszor mosolyog rám Mintha meg lett volna írva Hogy most ezrek hallgatják Egyszerű gyerekek pincér dressben Nincs pénz, Eltét nem végeztem Volt akinek én nem léteztem Ennyi jár nekem, megkérdeztem Jött a siker, és lett egy új csoda Hirtelen a sok kéz már nyúlt oda A két srácnak ettől lett undora Hogyha mész az úton, mindig tudd hova Többet akarok én De közben valahol épp E kissrácban a tűz Még valahol ég Akire dörög az ég Egyszer bepörög a nép A színpadon a srác Szemében örök a kép Ott fenn olyan felhők szálltak Amit csak a fák értek el De bennük csak magát látta Ahogy a színpadon énekel Hányszor fakadt sírva És most hányszor mosolyog rám Mintha meg lett volna írva Hogy most ezrek hallgatják Emlékszem még, mikor úgy hívtak noname Nem ismertek fel az utcán, nem volt rég Mások telefonján rólam nem volt kép Az is szép volt, pedig nem volt jólét Láttam, ahogy sokat kicsinál a hírnév Mind elszálltak, ahogy többre vitték A föld alatt hegyek nem voltak, csak pincék Elszántabb voltam, mint hitték Többet akarok én De közben valahol épp E kissrácban a tűz Még valahol ég Akire dörög az ég Egyszer bepörög a nép A színpadon a srác Szemében örök a kép Ott fenn olyan felhők szálltak Amit csak a fák értek el De bennük csak magát látta Ahogy a színpadon énekel Hányszor fakadt sírva És most hányszor mosolyog rám Mintha meg lett volna írva Hogy most ezrek hallgatják