Eljövök, amikor a Hold felkel
Kevés az idő, túl sok telt el
Nem javítom ki egy jótettel
Ez vagyok én, csak egy rossz ember
Beismerem, hibáztam ezerszer
Egyre jobban eltávolodtam minden perccel
Talán te is tudod, milyen érzés, mikor elnyel
Mikor minden egyes reggel bűntudattal kelsz fel
Sok idő kellett, hogy észrevegyem magamon
Hogy egyre jobban szorul a hurok a nyakamon
Akárhogyan próbálkoznék, nincs felette hatalom
És nem tudok változtatni, még akkor sem, ha akarom
Elvesztettem rengeteg barátot
És rengeteget pont azért
Mert folyton rosszba rántott
Sokszor volt, hogy más világa engem elvarázsolt
Ezért felépítettem én magamnak egy sajátot
Ki gondolta volna, én is ugyanazzá váltam
És most folyton
Álmatlanul forgolódok csak az ágyban
Nem találom meg soha
Azt az egy nőt, hiába száz van
Elveszítettem sok mindent
Mire elértem, mit vágytam
Eljövök, amikor a Hold felkel
Kevés az idő, túl sok telt el
Nem javítom ki egy jótettel
Ez vagyok én, csak egy rossz ember
Nem hiába volt az aggódás
A szeretteimnek sokszor okoztam csalódást
Adtam szeretetet, abból volt sok a botlás
Gondoltam, ha nem kell nekik
Akkor majd adok mást
Erről is szólt a Szívtelen
Mégis szerelmes lehettem
Pedig azt hittem, nem
Szerencse nincs velem
Ilyen egy nincstelen
Mondd, kihez imádkozhatnék
Ha nincsen Istenem?
Én csak éltem a munkámnak
Elértem az álmaim, mégis sokan utálnak
Nem akartam így, most vér borítja a ruhámat
Ezzel járt, de végre megmutathattam az anyukámnak
Hogy képes vagyok bármire, nem adom fel az álmom
Még akkor is, ha senki nem ölel meg, ha fázom
Küzdenem kell tovább, egy életem, egy halálom
A saját békém is idővel talán majd megtalálom
Eljövök, amikor a Hold felkel
Kevés az idő, túl sok telt el
Nem javítom ki egy jótettel
Ez vagyok én, csak egy rossz ember