A könnyem kicsordul minden nap
Mert látom a szegény csak szegény marad
Nincs fény az alagút végén
De én megyek míg bírom még
A könnyem kicsordul minden nap
Mert látom a szegény csak szegény marad
Nincs fény az alagút végén
De én megyek míg bírom még
Hogy léphet lég itt egyről a kettőre
Mit nem ér semmit, a szegénynek bőre
Mire építkezzek, ha nincs is alap
A szegény örökre, örökre szegény is marad
Akinek semmilye nincs, oda adná mindenét
Akinek mindene megvan, sajnálna egy fillért
Hogy van ez, hogy itt senkit sem érdekel
Ha meghaltál hova és miből temetnek el
A könnyem kicsordul minden nap
Mert látom a szegény csak szegény marad
Nincs fény az alagút végén
De én megyek míg bírom még
A könnyem kicsordul minden nap
Mert látom a szegény csak szegény marad
Nincs fény az alagút végén
De én megyek míg bírom még
Lassan kihúzzák a talajt a lábunk alól
A szónok szólnokol, az éhező meglakol
Hova menjen aki kijárta az iskolát
Választani lehet, segélyt vagy közmunkát
Hiába dolgozok ha nem elég semmire
Hogy kire támaszkodhatsz megmondom senkire
Még bele is szakadhatunk, de semmi sem változik
Mert a törvény nem rájuk, nem csak ránk vonatkozik
A könnyem kicsordul minden nap
Mert látom a szegény csak szegény marad
Nincs fény az alagút végén
De én megyek míg bírom még
A könnyem kicsordul minden nap
Mert látom a szegény csak szegény marad
Nincs fény az alagút végén
De én megyek míg bírom még
Tudom minden megszorítás nektek jó üzlet
A népek meg közben éhen is dögölhet
Úgyérzem néha végleg nincs lejjebb
De amit kifőztél, azt majd neked kell megenned
A könnyem kicsordul minden nap
Mert látom a szegény csak szegény marad
Nincs fény az alagút végén
De én megyek míg bírom még
A könnyem kicsordul minden nap
Mert látom a szegény csak szegény marad
Nincs fény az alagút végén
De én megyek míg bírom még