Ha a szél meséket fújna A fülünkben csak zúgna Hogy kölcsönkapott szívvel Nincsen, csak sok viszály De a porladó emlék súlya Tollként tovaszáll Ha bátran viseled újra Amit régen eldobtál Mindent feladva vártam Hogy két szemmel lássam Milyen az élet a felhők felett De a szellő kezeimből rég elveszett Én választottam ezt, már nincs visszaút A határtalan élet még mindig visszahúz Mindent feledve vártam Hogy az öröm megtalálja A bánathegy szívét És átölelje ismét Megannyi emlék Visszhangzó képét Már nem rettegek Felhők szárnyán felkelek Mindent feladva vártam Hogy két szemmel lássam Milyen az élet a felhők felett De a szellő kezeimből rég elveszett Én választottam ezt, már nincs visszaút A határtalan élet még mindig visszahúz Én választottam ezt, már nincs visszaút A határtalan élet még mindig visszahúz