Szavaid tövisként döfik át a sebzett szívem Sótlan hazugságaid kiszáradt medrében Óvó kezeid, óvó kezeid, mint a lassú méreg Szívják az élet erejét belőlem Óvó kezeid, ó de édes Szép lassan minden felszívódik bennem Szavaid tövisiként döfik át a sebzett szívem Sótlan hazugságaid kiszáradt medrében Tekinteted gyűlölettel teli Vakít a fénye, örökre szemembe égett Örökre belém égett Éber kómában töltött évek Izzó parázsként csontig égnek Vénáimban a hideg vértestek Éber kómában töltött évek Izzó parázsként csontig égnek Vénáimban a hideg vértestek Vénáimban már fagypont alatt az élet Egy mérgezett falat, egy mérgezett falat Mérgezett falat az éhezőnek Nagy segítség, nagy segítség, mondhatom Ez senkinek sem oltalom Ez senkinek sem oltalom Ez senkinek sem oltalom Ez senkinek sem oltalom