Szoborrá tettél A tökéletesség minket szemlél! A tükörképünk csak torzít, nem fél Mutatja igazi arcát, kitárja karját felénk! ♪ Én nem csak elveszem, de vissza is teszem Leromlott tartásomból erőt merítve kiharcolom Hogy legyen büszkeségem és időm Hogy tovább harcoljak Ne legyek megtörve A sziklába ne keresztet karcoljak körömmel Akik túlélnek, keresztülgázolnak A Hold mutatja, világítja Fáklyát erővel tartja Az utunkat törik itt szilánkokra Élünk még! Talpunk alatt a víz már jég És nem csak elképzeljük, de megéljük A kétségeink eltemessék! Szemben az árral úszhatnék És megérett, ami nem értett Minden rólunk szól! Találok majd elég tollat, ami lesz a fegyverem Tintával írom mindenhova, az igazi nevem Tudom, hogy hol a helyem Nem váltok világot üres szavakkal Csak tettekkel és tiszta akarattal Meglátod, a rémálmod én vagyok Remélem már bánod, hogy látod, mit tettél, visszaszállt az átkod A szívemben csak harag van, nincs többé gyűlölet Nem pazarolok rád egy gondolatot, sem egy percet Élünk még! Talpunk alatt a víz már jég És nem csak elképzeljük, de megéljük A kétségeink eltemessék! Szemben az árral úszhatnék És megérett, ami nem értett Minden rólunk szól! Belőlünk él, kaparja szét Szívével nem lát Keresztülhódítja jövőjét, múltját Egy hazug önképpel, állunk a sötétségben Reménnyel hitünkben ♪ Reménnyel hitünkben! ♪ Élünk még! Talpunk alatt a víz már jég És nem csak elképzeljük, de megéljük A kétségeink eltemessék! Szemben az árral úszhatnék És megérett, ami nem értett Minden rólunk szól!