Nincs szó, nincs jel Nincs rajzolt virág Nem szállhat az égen szárnya tört madár Nincs jó, ami jó Nincs már aki felel Nincs hely Ahová visszatér Kiútra indul el Hol az arc, hol a kéz Akiért, csak azért Hol a tér, ahol a fény Hozzád még elér Kell te legyél Ki nap lesz éj után Te légy, aki megtalál Egy régi balladát Ki szívét osztja szét Ő lesz a remény Ki szívét osztja szét Az élet csak övé Ki szívét osztja szét Követik merre jár Hegyeken és tengereken túl Értik majd szavát Így légy te a jel Ki új útra talál Ki elmeséli valamikor Egy lázas éjszakán Ami volt (ami volt), s amiért (s amiért) Az minden a miénk De szava lesz a megbocsátás Szava a szenvedély Az légy ki sose fél Ki szívek melegét Összegyűjti két karjába Mit nem téphet senki szét Ki szívét osztja szét Ő lesz a remény Ki szívét osztja szét Az élet csak övé Ki szívét osztja szét Követik merre jár Hegyeken és tengereken túl Értik majd szavát Az légy ki sose fél Ki szívek melegét Összegyűjti két karjába Mit nem téphet senki szét Választott ki a múltat Magában oldja fel Őrző ki érzi a hajnalt Tudja ébredni kell Ha félsz gyere búj mellém Szívem, szívedhez ér