Jézus ágyán nincsen paplan, sír az ártatlan, Nincs palota, hanem nyugszik barmok jaszlában. Könnyei hullnak a kis Jézusnak, Így kell szenvedni érettünk a megváltónak. Az egek nagy királyának a palotája, Egy istálló, barmok szája meleg kályhája. Szalma az ágya, nincsen párnája, Kemény szalma gyönge testét, ó mily kínozza! Nem kívánta palotáját a nagy uraknak, Sem pehellyel töltött ágyát a gazdagoknak. Megvetvén őket, a kevélyeket, Egy rongyos pajtában talált nyugovóhelyet.