A varázshegyen innen és a varázshegyen túl Éldegél egy idióta nem olyan nagy úr Nincsen néki senkije és semmije e földön Ő maga a Fekete Lamoure Fekete Lamoure... miamor... Hajnalgyári munkás ő és igen későn kelő Ha kigyúlnak a reklámfények akkor jön csak elő Szomorú szíveket keres és ha végül talál Fekete kezekkel ölel ő Mer' ő a Fekete Lamoure... miamor... Most megrezzen az égbolt és abból aláhull Egy félvilági szerető Alsóváros alján felborul a fény Fekete a mosolya és fekete a szeme Éjfekete szíve már a bánat eledele Itt a vége fuss el véle - bocs hogy van a halál Ez a mese fekete mese A fekete l'amoure... miamor Voltál te is ifjonc és bohó Féktelen fekete felhőket betörő Angyalka a világ tetején Most megrezzen az égbolt és abból aláhull Egy félvilági szerető Alsóváros alján felborul a fény