Alvajárók keljetek fel!
Két kézzel kaparsz nem ismersz se Istent se embert
Nem is kell, ne viccelj, te is kelj fel, itt lent az Isten, a pénz
Ott fenn csak szolga, ott csak fegyver és a miniszter a kéz
Aki lépésben halad, az lófaszt sem ér el
Aki érdek nélkül lázad, majd láz nélkül érvel
Akit a szenvedély fűt, dacol bármilyen téllel
De aki mindig nagy lángon ég, az nagy lángon ég el
Amit hátrahagy, csak hamu, ami elszáll a széllel
De aki ébren álmodik, az feltámad éjjel
Aki mindig sötétben él, szarik rá, hogy lesz-e reggel
Na gyertek ki a fényre
Alvajárók, keljetek fel!
Új idők járnak, új szelek fújnak
Új helyekről új emberek új fele húznak
Megihatod a poklot, elszívhatod a poklot
Megnézheted a poklot, élvezheted a poklot
Aki vérből csinálja, az nem bírja pénzzel
Aki szívből csinálja, az nem bírja vérrel
Aki pénzér csinálja, az nem bírja sokáig
Aki bírja és nem fut be, az nem real csak pofázik
Amit hátrahagysz, csak hamu, ami elszáll a széllel
De aki ébren álmodik, az feltámad éjjel
Aki mindig sötétben él, szarik rá, hogy lesz-e reggel
Na gyertek ki a fényre alvajárók, keljetek fel
Amit hátrahagysz, csak hamu, ami elszáll a széllel
De aki ébren álmodik, az feltámad éjjel
Aki mindig sötétben él, szarik rá, hogy lesz-e reggel
Na gyertek ki a fényre alvajárók, keljetek fel
♪
Művészet a háború, művészet a szeretet
Művészien etetik meg veletek a szemetet
A szavaim elmédbe a cél kötelekként vágnak
A világban, ahol az értékek közhelyekké váltak
Álljunk meg egy szóra, mint az áruk besorolva
Úgy vártok a sorsotokra, mi nem állunk be a sorba
Szabadnak születtünk, a mi vérünk lázad
A holnap bizonytalan, ezért élünk a mának
Én nem tartom a hátam, csak a testvérekért
Mert nekem az is elég, ha csak a testvérem él
Ha a valóság ma is porrá törte az álmodat
Akkor hozz áldozatot, hogy ne te légy az áldozat
Ez közszolgálati, mint az M1 meg az M2
Komoly, mint egy vendetta, itt mindenki egyenlő
Az élet lélekvesztő, fejjel mentek a falnak
Én fallal megyek minden fejnek, az emberi fajnak
Minden réteget kikezdek, mer nem tetszik, amit látok
Ha tűzvészt akartok, leszek hozzá a szikrátok
Ez a talaj neked forró, mint a láva, maradj állva
Ha szemedben nincsen tűz, csak hamu inkább maradj gyáva
Amit hátrahagysz, csak hamu, ami elszáll a széllel
De aki ébren álmodik, az feltámad éjjel
Aki mindig sötétben él, szarik rá, hogy lesz-e reggel
Na gyertek ki a fényre alvajárók, keljetek fel
Amit hátrahagysz, csak hamu, ami elszáll a széllel
De aki ébren álmodik, az feltámad éjjel
Aki mindig sötétben él, szarik rá, hogy lesz-e reggel
Na gyertek ki a fényre alvajárók, keljetek fel
♪
Amit hátrahagysz, csak hamu, ami elszáll a széllel
De aki ébren álmodik, az feltámad éjjel
Aki mindig sötétben él, szarik rá, hogy lesz-e reggel
Na gyertek ki a fényre alvajárók, keljetek fel
Amit hátrahagysz, csak hamu, ami elszáll a széllel
De aki ébren álmodik, az feltámad éjjel
Aki mindig sötétben él, szarik rá, hogy lesz-e reggel
Na gyertek ki a fényre alvajárók, keljetek fel