Apámmal néztük a csillagokat
Éreztem illatokat, miket azóta sem
Két szem, két fül, Isten áldott vele
Cerka meg papír, ez Deli játszótere
Ha grammban mérnék a lányok tört szívét
Olyan volna, mintha 20 éve szívnék
De inkább iszom, nyelem a pálinkát
Nem a Kalinkát. Ferkó Magyarszki
Miből maradsz ki, ha nem tartasz velem?
Semmiből, mer én csak az utam keresem
Ti előrébb jártok, mint én
Ti vesztek kézbe, F.A. csak a képregény
Gyűrött, kopott külsővel fura bels
Prototípus vagyok, azaz az els
Mikor ti rég boldogok lesztek, én rég nem
És nem is emlékeztek rá, hogy értetek éltem
Aszalt szív lekváron, pirítóson állom
Megette az utca, nézd elkopott nadrágom
Nem úgy fut az út sem, mintha tudná merre menne
Nem úgy ülök én sem, mintha alattam fotel lenne
Pirítóson állok, alattam egy fehér kutyát látok
Integetnek többen, de tudom ez úgyis csak álom
Megette az Isten, elvette az ihlet
Megiszom ezt gyorsan, aztán tovább állok innen
Éjszakákon át, barátokkal lányokkal
Ismeretlen helyeken, megannyi lábnyommal
Ezért lett NightChild, mert a Hold alatt
Annyi dal maradt, itt bent a szívemben
Elrabolt az éj, Azt súgta: Ne félj
Csak bízz és remélj! Nekik zenélj
És én tettem is a magam módján, amire tellett
A csuklóm vékony, Fanka mégis tűzben edzett
Égési sérülések, soraim között kapcsok
Szomorúan mesélek, mégis égben a mancsok
Ha megtapsolsz, magaddal fogsz kezet
Ha szídsz engem, azzal is pont neked
Mutat a tükör egy ismerős középső ujjat
Engem ezért küldött Isten, hogy belétek bújjak
És kergessem ki belőled az embert
Mert amik most vagyunk az ott fönt nem nyert
Aszalt szív lekváron, pirítóson állom
Megette az utca, nézd elkopott nadrágom
Nem úgy fut az út sem, mintha tudná merre menne
Nem úgy ülök én sem, mintha alattam fotel lenne
Pirítóson állok, alattam egy fehér kutyát látok
Integetnek többen, de tudom ez úgyis csak álom
Megette az Isten, elvette az ihlet
Megiszom ezt gyorsan, aztán tovább állok innen
Hogy lehet az életünk benne 30 sorban?
Pedig kevesebb a lényeg, mint amennyi sor van
Szeretet és béke, tisztelet és tudás
Nem lehetek dudás, mert én vagyok a kocsma
Ez nem gyülekezet, csak a füled hegyezd
A mese, amit látsz a valóság. Túl az üveghegyen
A céljuk, hogy minden fej üres legyen
Minden szív aszalt, de nem számoltak velem
Tőlem egyet várj, de azt bármikor bárhol
Én leszek az, aki ha hülye vagy nem pártol
A hegedű olasz, mára mégis Folklór
Engem meg a rap az, ami kivakart a városi koszból
Mi a különbség? Ki volna magyarabb ember
Aki csizmában táncol, vagy aki magyarokról reppel
Bár babettán ülök, de íj van a kezemben
Aki látná, amit látok, sírna a helyemben
Nem az enyém, amit kértél
Nem az enyém, amit vártál
Hagyom had aludjál, én vagyok a portás
Szavak íze a számban és én alszom a lekvárban
Legyél a pirítós egy fokhagymás mocsárban
Aludj csak! Nem az enyém ez az álom
Aludj csak! Nem az enyém ez a város
Aludj csak! Nem az enyém, nem az enyém, nem az enyém