Úgy érzem, kár volna szólni, a csend úgy is elnyel
Mindent, mit súgok a füledbe reggel
Az ágyban. Ha párban voltam, eltoltam
Egy csepp vér a szívből és minden felrobban
De az én fajtám olyan, ha ellökik, felkel
Nekem a rap kell, éreztem ezerszer
Ha előtted álltam vagy képedet néztem
Fülesem rajtam, utcán ritmusra léptem
Igen, én is betéptem. Locsoltam a wiskey-t
Kerestem a balhét. De mindent kitisztít
Mikor elnyel a homály és bezár a szobád
Semmi sem számít, csak a család és egy barát
Pár karát elásva kertecskéd végében
Költészet aszfalton pár suhanc képében
Én még érzem. Én még emlékszem arra
Mikor nem minden nő volt a szemünkben szajha
De rajta Magyarország, 2006-ban
Betonházak árnyéka megroppan alattam
Urbánus himnusz, min bőg minden gengszter
Sírnék, mert rájöttem, mily gyarló az ember
Igen a kiskörút, igen a negyedik
Kevesen ismerik, de azok szeretik
Igen ezt most neked, csakis neked szól
Költészet, az aszfaltról
Igen a kiskörút, igen a negyedik
Kevesen ismerik, de azok szeretik
Igen ezt most neked, csakis neked szól
Költészet, az aszfaltról
Ráncaim mélyén, akár a lemezen a barázdák
Mindent, mi történt örökre magukba zárták
Rámégett szerepem. Skizofrén öltönyöm
A szabadság kulcsa, mely mégis a börtönöm
Farmerem szára, akár újkori sarkanty
Erdőket vágtam ki, mégsem gyullad a kandall
"Minden csak nagyban jó." - alapvető jelző már
Minek sikálnám lelkemet, hogy ha mindennap a fertő vár?
Alattam lóerők, felettem törvények
Tetováld nevem nyugodtam őrangyalod öklére
Kezeim kössék le, ha ráeszmélnék magamra
Egy sorom sem több annál, mint külvárosi halandzsa
Igen a kiskörút, igen a negyedik
Kevesen ismerik, de azok szeretik
Igen ezt most neked, csakis neked szól
Költészet, az aszfaltról
Igen a kiskörút, igen a negyedik
Kevesen ismerik, de azok szeretik
Igen ezt most neked, csakis neked szól
Költészet, az aszfaltról
♪
Vénámból tör elő deja vu múzsája
Csak az lesz boldog, ki földet hány múltjára
Ha egyszer úgy várna engem is egy csillog
Szemeivel bíztató, életemnek ízt ad
Szoknyája fényével repítene fényévvel
Egy másik galaxis újabb reményével
Fordítom pallosom. Pengéjén Nap fénye
Végszóként csillan fel. Istenek elméje
Balaton tükrében szél keze kapja vel
Hirtelen ítélet számat soha nem hagyja el
Utolsó imámban csak érted kérem Őt
Hogy engem megtalálj. Mindíg kapj még erőt
Jó pár kétkedőt láttam én izzadni
Kínok közt remegve messzire hajítani
Az álmok naplóját vetve a tűzre
Zsoldosok seregén a kokárdát kitűzve
Igen a kiskörút, igen a negyedik
Kevesen ismerik, de azok szeretik
Igen ezt most neked, csakis neked szól
Költészet, az aszfaltról
Igen a kiskörút, igen a negyedik
Kevesen ismerik, de azok szeretik
Igen ezt most neked, csakis neked szól
Költészet, az aszfaltról
Hol vagy keleti szél
Űzd el a farkast
Megeszi a testem
Megeszi a szarvast
Hold anya ébredj
Véres a harmat
Nem issza a föld
Nem eszi az aszfalt
Hol vagy keleti szél
Űzd el a farkast
Megeszi a testem
Megeszi a szarvast
Hold anya ébredj
Véres a harmat
Nem issza a föld
Nem eszi az aszfalt
Igen a kiskörút, igen a negyedik
Kevesen ismerik, de azok szeretik
Igen ezt most neked, csakis neked szól
Költészet, az aszfaltról
Igen a kiskörút, igen a negyedik
Kevesen ismerik, de azok szeretik
Igen ezt most neked, csakis neked szól
Költészet, az aszfaltról