Persze, ha kérded, élek, félek, nézek
Aztán halkan hagyom, hogy az űr felfalja a lényeget
Persze, a pohár kiürül, s a kép megfakul, a lényed elmászik egy bélyegen
Persze, persze, a fény a tükrön meglazul
Kár, hogy engedem, kár, hogy engedem
Csak nézem, persze, csak nézem
Persze, mindig mondom
Magamat tanítom
Lélegezz, lélegezz
Persze, mindig mondom
Magamat tanítom
Lélegezz, lélegezz
Persze, jól vagyok, jól, de hol vagyok, hol?
Üres a pohár, és senki nem válaszol
Ezek rám zárták, tényleg rám zárták
De inkább a kocsmát, minthogy a zárkát
Én ordítani már nem vagyok képes
És nem is akarok, mert hozzátok képest
Ki az, ki hangosabban verné a nyálát?
Te készpénznek veszed, mi számomra ábránd
Persze, mindig mondom
Magamat tanítom
Lélegezz, lélegezz
Persze, mindig mondom
Magamat tanítom
Lélegezz, lélegezz
♪
Persze
Persze
Nézem, hogy a hátán viszi a Nap a megmaradt fényeket
A szél karjában viszi a nyugalmat
Csak nézem, persze
A lovamon, a lovamon egy idegen lovagol
Persze, a szerető fanyalog
A kéz feláztatja a lényeget
Persze
Persze, mindig mondom
Magamat tanítom
Lélegezz, lélegezz
Persze, mindig mondom
Magamat tanítom
Lélegezz, lélegezz
Persze, persze, persze elhiszem
Persze, persze, persze biztos is
Mondod, mondod
Hallgatom, hallgatom
Te csak mondod bazd meg én meg csak hallgatom
Nehéz ám veletek, nehéz ám köztetek
Remélem nem ízlik, amit kifőztetek
A vizitdíj meghalt, de maradt parkolo
Isten ne adja, hogy egyszer egy markolo
Legyen alattam és előttem a házad
Persze ez csak rapp, Feri a maga módján lázad
Ne is vegyél komolyan
Én se veszlek téged
A Jóistennél úgyis mindenki egyet téphet
Egyetlen sorszámot, egyetlen eséllyel
De már késő lesz, mire a te fajtád letérdel
Nincs annyi hajszálad, amennyi családot
Magyar létére magyar kormány alázott
Persze, mindig mondom
Magamat tanítom
Lélegezz, lélegezz
Persze, mindig mondom
Magamat tanítom
Lélegezz, lélegezz