Ott, hol forrón perzsel a napsugár A szemnek nincs határ. Fenn, az égen sziklás bércek fölött Száll 1 büszke szép Turul madár. Végtelen, a csend mely ráborul A felhők között jár. És mégis hallja érzi a szenvedést Tudja, népe segítségre vár. Szárnya gyenge szíve meggyötört De érzi azt, hogy övé itt e föld. Oo-o-o-o, érzi azt, hogy övé itt e föld.