Tedd fel a kezedet a magasba hey! Ugorj és üvölts, ha jó a kedved! Fények játszanak a hangfalból, Zakatol a zene, ami rólunk szól. Egyszerre mozdul, a tömeg elindul, Egy varázslat ez, ami úgy rabul ejt, Ahogy a zene az úr és a szolga az ember. Nem kell azt hinned, hogy veled van mindig a baj, Hogyha a buliból lelép a csaj. Jön majd egy másik, és megvigasztal, Most csak a zene a fontos. Lényeg az, hogy elhidd azt, Ami a színpadról lejön, az őszinte dolog, És nem hazug seggfejek nyomják a szádba a szót. Így szólt a távolból egy hang Álmodban minden rendben van A zene elringat, ha kell, Magába szív, és átölel. Ne gondolj semmire lazítsd el magad, Csak a zene, ami átjárja most a tested, Finoman futkos a hideg a hátadon, Eltompul tőle minden fájdalom. A zene az igazi kábítószer, Függő leszel, de nagyon jó érzés, Hogy körbevesz és átkarol, Ahogy a bölcső ringat el valahol.