Ahogy a kislány ülteti a mozgó buszon a húgát ülésre Úgy szeretnélek én is Kézen fogva, ha a busz épp fordul Te meg kézen fogsz Ha nagyon nagy sor lett És a dugóban ideges lettem Hatodszorra ezen a héten Mert ma szombat A motorzajtól nem jön át az égi szózat De te hallod és közvetíted nékem Hogy mégis mi a fenét dúdol az égi szellem Pedig nagyon zúg a busz meg én is De te hallod, valahogy hallod mégis Milyen szépen felvázoltam mindent Persze nem így lesz egészen Nézek majd és nézel másra Rágondolunk az elmúlásra Belém kapsz és én visszamarlak És elhalkul az égi szózat A mobilomat hova raktad Mer' a sátorban nincs ,,A sátorban hagytam" A sátorban nincs ,,A sátorban hagytam" Persze hogy ott volt Persze hogy megvan Mit üzenjünk a fiúknak Akik végignézték a műsorunkat? Talán azt, hogy szerelemből nem lehet megélni Talán azt, hogy szerelemből nem lehet megélni Talán azt, hogy szerelemből nem lehet megélni Talán azt, hogy úgyis megpróbálják majd Így lesz vége majd egy nyáron Mondjuk Orfűn egy fesztiválon A fiúk néznek és annyit látnak Hogy vége van a fesztiválnak A fiúk néznek és látnak minket De nem látják a tizenöt évet Nem is baj, mert ők még tiszták És igazuk van, ha azt mondják, hogy ,,Nézd, micsoda nyomorult ember Ahogy kiabál a csajával A csaj meg aljas, hogy röhög rajta Hogy a csávó fullra be van rúgva" És nem is gondolnak arra, hogy Húsz éve pont az ő szüleik És nem is gondolnak arra, hogy Ők meg húsz év múlva Épp hogy sejtik, még nem tudják Tizennyolc mind és olyan tiszták Mint a kislány a buszon Remélem, hogy a hangom egy stégre dobott rozsdás csónaklánc Hangjaként visszhangzik majd a tiszta a fülekben De most még csak a buszon állunk Egyre közelebb egymáshoz Nézel rám és nézlek téged És elfelejtjük az egészet