Különös álom, magamat látom Fura a fattya, éppen elhagyja A járhatatlan utat a járatlanért Élte árán, hisz olcsó, felfut Szerencsét próbál, akinek nem jut Amíg tapossa, addig és annyit ér És hiteti magát Ha megérem, harmincadikán jön meg a bérem Februárban, ha szépen kérem Hiszen már úgyse félem az állványtornyok iszonyát Mert én építem őket a mának És akik fejvesztve építik Amúgy sem kapaszkodnának Semmim se volt, oszt azt is eladtam A jeges tetők beszakadtak alattam Nem aggódok, mikor lent jártam Nem éreztem talajt Csúszott, úgyhogy a szélén szaladtam A jeges tetők beszakadtak alattam Egyedül se maradtam Ébresztő, kelned kell, célokkal, tervekkel Nagy lófaszt, engedd el "A" sincs ugyan, de kell egy "B" terv Hogy mindig legyen pár köbméter Hogy ne kelljen már éhenfagyniuk Anyádéknak, ha nem marad fiuk Ha ők győznek, mert nyerésre ők állnak Az állványok rozsdává málnak De akik fejvesztve építik Amúgy sem kapaszkodnának Csak, mikor már jártam rajta Csak, mikor már raktam hozzá vettem észre Hogy megmászható minden létra Felrakható minden tégla Máshogy fizet A tetőkre több út vezet Kilátástalan kilátások Elvenni ezt nem tudjátok soha