Zár az ajtó, földig hajol mögötte az összes kikent szolga Félrenézett rég az Isten, nincsen őneki velünk dolga Kalapjára bokrétának tűzne inkább más virágot Csak ne kelljen, ne kelljen látnia bennünk ezt a világot De nemsokára otthonára talál az az ország Ahol kék a hold és összeér a földdel az ég Ahol szétrepülnek asztalainkról a morzsák Ahol ennyi volt, így is elég Zár az ajtó, némán áll mögötte a sok kis fehér bárány Félrenézett rég az Isten, nem is volt csak egy üres bálvány Zászlók alatt, oltár előtt szültünk neki hazugságot Miért akarna, miért akarna látni bennünk ilyen világot De nemsokára otthonára talál az az ország Ahol kék a hold és összeér a földdel az ég Ahol szétrepülnek asztalainkról a morzsák Ahol ennyi volt, így is elég