Én nem mondhatom el senkinek, hogy merre járok Hogy sírva hol bolyongok én éjfél után Én nem mondhatom el, félek kinevetnek érte Higgyék, hogy átmulatom én az éjszakát A hírem, hogy ez a bohém nem tud szeretni A pezsgő folyik, mint a víz az asztalán Ki hinné, hogy ez a bolond titokban minden éjszakán Órákig néz egy kis ablakot, mert néha téged ott elsuhanni lát Én nem mondhatom el senkinek, hogy merre járok Hogy sírva hol bolyongok én éjfél után Én nem mondhatom el, félek kinevetnek érte Higgyék, hogy átmulatom én az éjszakát Én nem mondhatom el senkinek, hogy merre járok Hogy sírva hol bolyongok én éjfél után Én nem mondhatom el, félek kinevetnek érte Higgyék, hogy átmulatom én az éjszakát A hírem, hogy ez a bohém nem tud szeretni A pezsgő folyik, mint a víz az asztalán Ki hinné, hogy ez a bolond titokban minden éjszakán Órákig néz egy kis ablakot, mert néha téged ott elsuhanni lát Óh én nem mondhatom el senkinek, hogy merre járok Hogy sírva hol bolyongok én éjfél után Én nem mondhatom el, félek, kinevetnek érte Higgyék, hogy átmulatom én az éjszakát Az éjszakát, ó az éjszakát, az éjszakát