Volt egy furcsa álmom, felkeltem, s nem találom De az álom sem talál rám, rám, rám, rám Álmodtam Ferenccel, álmodtam ezerszer Álmomban Ferencke kérdezte "Szeretsz-e?" Volt egy furcsa álmom, felkeltem, s nem találom De az álom sem talál rám, rám, rám, rám Álmodtam Ferenccel, álmodtam ezerszer Álmomban Ferencke kérdezte "Szeretsz-e?" "Persze, hát persze, nagyon-nagyon" Ébren azt várom, hogy az álom elnyomjon Hozzád nyomjon Mert nem ölel már senki úgy, mint az álombeli Ferenc Ezer bocs, végtelen sorry De mindenki más számomra indifferens Megesküdtem volna, hogy vége van a számnak De a ferences-rendi álmok rólam le nem szállnak Trolipiros álom, már bocs, de le kell szállnom De arcod emlékébe kapaszkodom