Úton vagyunk, itt a szél az anyanyelved
Ülj már le, akad hely még magad mellett
Mindegy, hogy előre megyünk, vagy paralellbe
Minden fain, amíg tartunk valamerre
Jött meg ment sok ember, sok dolog
Az áramlat hol megállít, hol sodor
Itt csak ősanyag van, engedd el az anyagelvet
Szívd csak el, én évek óta stoppolok
Itt nem kell pin kód meg kártya szám
Add a szeleknek magad át lazán
Ferdül a tér, szóval touch the sky
Itt több van a mindennél, tátsd a szád
Csak a képkivágás szűkül, de a szellem tág
Szelektálni kell, jönnek új szelek már
Az ágakon át apró sugár szemerkél
Mindenhol zöld, amíg a szem ellát
Tovább jössz, vagy maradsz, teszek rá
Mezlítáb hezitálsz, teszek rá
Én teszek rá, ha már nem jönnek a szikrák
Mert ha elalszik a tűz, akkor majd teszek rá!
Minden út múltja ködbe ragad
Egyre közelebb érünk a horizonthoz
Halványulnak a körvonalak
Fűszál libben a körmöm alatt
Beat van, vándorol, hiába esteledik
Hajtja a láb, tovább gyalogol
Az éjjeli hűvös a bőrön terül szét
A hajnali harmat a lábnyomokon
Távolodok, de nincsenek távok,
Csak távlatok vannak, és álmodozom
Hogy hány módozatot hoz haza az agy
Ha eloldozva halad a hálózaton
Jöhet a szembeszél, nem törődünk vele
Mellékutcákon törött üvegek
Parkoló, országút, adj bolót, hogy szálljunk
Alkoholt hozzál, úgy a hajnalunk jól zárul
Napok a szomortól a mulatásig
Majd talán mutat másik utat az idő
Addig a tudat ásít, a test itt szunnyad
Benzinkutak mellett puha pázsit
Körutak, sugárút, zsákutca, fasor
Gázpedál, féknyom, táblák, horizont
Légi folyosók, erdei ösvények
Hátizsák, zseblámpa, turistajelzés
Körutak, sugárút, zsákutca, fasor
Gázpedál, féknyom, táblák, horizont
Légi folyosók, erdei ösvények
Hátizsák, zseblámpa, turistajelzés