Lemosom magamról a tegnapom mocskát A zuhany alatt majd minden rendbe jön Talán írt rólam az újság Borfolt vagyok az ingen, ciginyom a kabáton Virágzó reményként hervadt el a lehorzsolt világom S a kukába végzi majd ♪ Persze, sokan mondják rólam, hogy néha túlzásba viszem Pedig a szélsőséges pontok nélkül nincsen semmi sem Ez az igazság Mer' én inkább mindent megteszek, hogyha kell Tényleg megveszek, hogyha kell Meg is bánom újra, sajnálom, hogy ez vagyok És hogyha majd nem jön fel többé a nap Én tényleg ott leszek És egymás kezét fogjuk majd Mi leszünk az utolsó emberek Hisz túl sokan haltak meg már fájdalomban Menjünk, hogyha menni kell Nekem üres a két kezem Engem nem köt már semmi sem És tényleg újra szabad vagyok Láthatod, újra szárnyalok Gyere velem, induljunk el végre Vár ránk a világvége, de tényleg ♪ Nekem csipás a szemem és bedagadt a szájam Nincs dolgom már a világban Kimondom újra, hogy ez tényleg ennyi volt De ha lemegy a nap én elkezdem újra Az se baj, ha meghalok ma Ha végeztem ezzel elalélok örökre Csak egy búcsúcsókot adj még Vagy hagyd ott a barátod Gyere induljunk el délnek, nem bánod meg Hidd el, meglátod És a miénk lesz a világ És rád költöm majd mindenem És nem veszem fel többé azt ronggyá izzadt ingem, de tényleg És hogyha majd nem jön fel többé a nap Én tényleg ott leszek És egymás kezét fogjuk majd Mi leszünk az utolsó emberek Hisz túl sokan haltak meg már fájdalomban Menjünk, hogyha menni kell Nekem üres a két kezem Engem nem köt már semmi sem És tényleg újra szabad vagyok Láthatod, újra szárnyalok Gyere velem, induljunk el végre Vár ránk a világ vége, de tényleg De tényleg De tényleg De tényleg Ah-ah-ah