Valaki jár a fák hegyén Ki gyújtja és oltja csillagod Csak az nem fél, kit a remény Már végképp magára hagyott Én félek, még reménykedem Ez a megtartó irgalom A gondviselő félelem Kísért eddigi utamon Valaki jár a fák hegyén Mondják, úr minden porszemen Mondják, hogy maga a remény Mondják, maga a félelem Valaki jár a fák hegyén Mondják, úr minden porszemen Mondják, hogy maga a remény Mondják, maga a félelem Valaki jár a fák hegyén Vajon, amikor zuhanok Meggyújt-e akkor még az én Tüzemnél egy új csillagot Vagy engem is egyetlenegy Sötétlő maggá összenyom S nem villantja föl lelkemet Egy megszülető csillagon Valaki jár a fák hegyén Mondják, úr minden porszemen Mondják, hogy maga a remény Mondják, maga a félelem Valaki jár a fák hegyén Mondják, úr minden porszemen Mondják, hogy maga a remény Mondják, maga a félelem Valaki jár a fák hegyén Mondják, úr minden porszemen Mondják, hogy maga a remény Mondják, maga a félelem Valaki jár a fák hegyén Mondják, úr minden porszemen Mondják, hogy maga a remény Mondják, maga a félelem