Édesanyám azt ígérte, Velem marad, ha én véle Vigyázza majd minden egyes lépésemet, Amíg a föld utam végén be nem temet Azt kérte csak: ember legyek Idegenbe, ha elmegyek S ha a világ körülöttem túl mostoha, Szülőhazám ne felejtsem többé soha! Fehér galamb szállj a házra! Édesanyám, isten áldja! Bánatának szelek szárnyán jött a híre, Jól tudom, hogy én miattam fáj a szíve Édesanyám sok szép szava, Nem fogadtam én meg soha Megfogadnám, de már késő, jaj de késő Hull a könnyem két szememből, mint az eső