Az én városomat, hogy minden szét ne csússzon Hidak tartják össze, hogy el ne ússzon A felhők szürke alját templomtornyok tartják Hogy a mennyből az angyal nehogy a földre hulljon A zsákutcák most újra régi nevet kapnak Mások otthonában rablók laknak Sötét egek alatt megint "fényes szelek" fújnak A veszett hiénáknak csontot dobnak Ha zászló volnék, nem csak lógnék Elzavarhatnám én a szelet A tavaszt várom, hogy aztán nyáron Elfelejthessük mind a telet A tudatlanság tombol, a nagypofájú rombol A karmester úr "zsé majorra" hangol Számol, aztán beint, egy idős úr csak legyint - Itt mindenki beteg, s még csak nem is angol - A mocsok újra feltört a koromsötét mélyből Szeretnénk csak, de nem jön áldás az égből Valamit visz a víz, remélem, nem a reményt Attila nézi, de nem szól bele a szélről Ha zászló volnék, nem csak lógnék Elzavarhatnám én a szelet A tavaszt várom, hogy aztán nyáron Elfelejthessük mind a telet ♪ Ha zászló volnék, nem csak lógnék Elzavarhatnám én a szelet A tavaszt várom, hogy aztán nyáron Elfelejthessük mind a telet