"Kell, hogy történjenek olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősíték Hóhérpallost a futó rabszolgahadnak! Addig nem fog győzni a szabadság ügye Amíg a magyar nemzet saját áruló korcsivadékának hulláiból olyan hegyet nem rak Mint a Mátra, s a döghalom tetején az utolsó áruló apát a saját fia le nem nyakazza!" (Jókai Mór) Háromszínű zászlóm kibontom Vérem alatta bátran kiontom Láncra vert rab hazám Széttárom sebzett két karom Életem egykönnyen nem adom Törhetnek bárhonnan rám Ha elhagy is minden remény Akkor sem változhat vízzé a vér Legyek inkább üldözött Mint áruló latrok között A haza minden előtt! Vessen a sors bárhova Nem koptat idő vasfoga Dacolva megyek tovább Szememben nincs félelem Tudom, hogy kell leküzdenem Hitem sziklaszilárd