Írtunk már fûrõl, írunk majd fáról Az egyetlenrõl ami még fellángol Írtunk már kõrõl, vasakaratról, Az aranykorról és a szarról Írtunk Napokról, s / írtunk a Holdról, írtunk Jókról és Gonoszról Írtunk Otthonról, Mennyrõl, Pokolról, F / agyhalállal küzdo farkasokról Lekirályoztak Leparasztoztak Leisteneztek Lesátánoztak Tartottunk gyertyát, gyújtottunk fáklyát, Tolmácsoltuk Szellemek rémálmát Húztunk boszorkát, gyûrtünk le Sárkányt, S a Marsra vittük Vénusz 1000 lányát Kitiltottak Fenyegettek Kianalizáltak és leprimitíveztek Buzdítottunk: mondtuk, hogy akard Véres eszed tokjában van a kard Mi: angyaltollal, õk: cenzúrával VÁMPírt döftünk tompa ceruzával (A) leírtak Meg/bíráltak Elítéltek Lenáciztak Ez a 100. dal, ami épp olyan szar mint az Élet Ebben is túl sok a jaj, amibõl lehet baj, mint / a népnek Aki cirkuszt akar, de ha haza / zavar tán megérted Ez is lelkünkbõl van és szívekbe mar, mint a méreg