Egyszer majd kiderül, hogy a bálnák is emberek. Sőt nem csak a bálnák, méginkább a delfinek. Hogy odalen a tengerben Hal formában úszkál az értelem. Mit kezdünk onnantól az újonnan kapott társsal? Mit kezdünk a csárdánkba belépő másik dudással? öntünk-e pohárba tiszta vizet? -Gyere, testvér, ez legyen a tied! A hullámzó óceán elrejti őket még. Az óceán óvja őket, és az ég. Eszünkbe jutna-e, hogy megtérítsük őket? Lealáznánk-e népeiket mint olcsó munkaerőket? Betiltanánk-e dalaikat és gondolataikat, Hiszen csak halak? Lesz-e majd valaki, aki tanulni is akar? Milyen az, ha az ember úgy él, mint a vízben a hal? Milyen, ha nem épít városokat, Milyen ha nem gyűjt vagyontárgyakat? A hullámzó óceán elrejti őket még. Az óceán óvja őket, és az ég.