Pipacsos réten hátradőlve, arcom süti a nap Lehunyt szememben színes káprát fest elém a holnap Apró vagyok, messze a világban, nem hagy nyugodni az, hogy Nem tudom, látom-e újra, de szeretnék benne hinni Fújja a szél a virágokat, a napfény melenget Azt remélem, hogy egy napon a szíve elérhet Az árnyéklány csak másolat, a fűre festettem Elhagytam, utamat járva, és ott maradt helyettem