Veszekedj, kiabálj, az egész Csak a jól megszokott terelés Mit elárul a szem, pont elég Majd a tűzben a lelked megég Meddig játszol még? Vágok mindent, szóval nem lesz vész Bár nagy lépés, hogy fentről áldást kérsz Meglásd, önmagaddal megbékélsz Mert nálad az a szó, hogy szeretlek Csak szemétbe való felesleg Ha elmúlt az egód, keress meg S megküzdünk a lelkedért Tudod, ez van, ha messzire mész Hogy a méreg az majd felemészt Te felelsz csak a tetteidért De remélem, hogy lesz, ki megért Meddig játszol még? Vágok mindent, szóval nem lesz vész Bár nagy lépés, hogy fentről áldást kérsz Meglásd, önmagaddal megbékélsz Mert nálad az a szó, hogy szeretlek Csak szemétbe való felesleg Ha elmúlt az egód, keress meg S megküzdünk a lelkedért Hisz fáj még a múlt nekem is pont ugyanúgy Most könnyek közt mondunk búcsút Ha volna remény, a neved üvölteném A fájdalom villámként hasít belém Ez a háborgó mélység Mert nálad az a szó, hogy szeretlek Csak szemétbe való felesleg Ha elmúlt az egód, keress meg S megküzdünk a lelkedért