Itt vagy, veled én Te meg én, gyere nézd meg Hogy merre sodor az élet Éltet ha nem is kéred, gyere, nem nézlek Belemar fenekedbe A fekete feneketlen fantáziám Odaér, elkap csakis ügyesen A kezem a kezedre talál Gyere, mondom, hogy ez nem London Itt nincsenek karcok a felhőkön folyton Gyere, nézd el, hogy itt nem az ésszel Nyílnak az ajtók, és az álmod el is rajtolt Csak a nap felé nézek igazán Nem futok utánad Némán állok egy ház teraszán Fakulóban a szín, de a nyár idejár Csak a nap felé nézek igazán Nem futok utánad Némán állok egy ház teraszán Fakulóban a szín, de a nyár idejár ♪ Még nem értjük a végét Nem kell, ne nézd a miértjét Botladozni a bajban gondtalan Ez az érték nem lehet oktalan Veled érzek Én nem nézem a holnapot félkészen Csak a pillanat van, nem szédít Összevarr minket, megszépít Mondom, hogy ez nem London Itt nincsenek karcok a felhőkön folyton Gyere, nézd el, hogy itt nem az ésszel Nyílnak az ajtók, és az álmod el is rajtolt Csak a nap felé nézek igazán Nem futok utánad Némán állok egy ház teraszán Fakulóban a szín, de a nyár idejár Csak a nap felé nézek igazán Nem futok utánad Némán állok egy ház teraszán Fakulóban a szín, de a nyár idejár ♪ Csak a nap felé nézek igazán Nem futok utánad Némán állok egy ház teraszán Fakulóban a szín, de a nyár idejár Csak a nap felé nézek igazán Nem futok utánad Némán állok egy ház teraszán Fakulóban a szín, de a nyár idejár