Álmomban gondtalan elszállnak perceim
Minden mesés, én festem egem-földem
Ecset kezem, nem kés
Bevándorlóként élek itt, reggel a vízumom lejár
Felébredek, egy újabb nap
Miben az álmomra csak halál vár
Míg élek hiszem, hogy van egy hely
Ahol az én számomra is van egy hely
Hiszem, hogy van, mert kell
Hogy te ne hagyj el
A boldogság csak fut mindig gondtalan
Én kergetem, de lépése nyomtalan
Hiába gyorsítok, hasztalan
De álmomban velem van
Bennem most épül egy új világ
Ennek csak a képzelet szab határt
Kapuja majd mindig nyitva áll
Ha lesz, mi fáj, mindig vár, rám vár
Reggel az aznapot tiszta lappal kezdem el
Esténként úgy érzem, ha paklim lenne sem érnék semmit el
De mégis folytatom, lapjaim koptatom
Várva, hogy mit hoz most a játék
Az osztó én vagyok, blöffölni nem tudok
Lehet, hogy rossz jön, de nem csalok
Míg élek hiszem, hogy van egy hely
Ahol az én számomra is van egy hely
Hiszem, hogy van, mert kell
Hogy te ne hagyj el
A boldogság csak fut mindig gondtalan
Én kergetem, de lépése nyomtalan
Hiába gyorsítok, hasztalan
De álmomban velem van
Bennem most épül egy új világ
Ennek csak a képzelet szab határt
Kapuja majd mindig nyitva áll
Ha lesz, mi fáj, mindig vár, rám vár
Hagyd, hogy éljem
Itt benn a kinti életem
Én csak ezt kérem
Ó, kérlek engedd meg nekem
Hogy így legyen, ez jó nekem
Ó, kérlek engedd meg nekem
Hogy így legyen, ez jó nekem
Én csak ezt kérem
A boldogság csak fut mindig gondtalan
Én kergetem, de lépése nyomtalan
Hiába gyorsítok, hasztalan
De álmomban velem van
Bennem most épül egy új világ
Ennek csak a képzelet szab határt
Kapuja majd mindig nyitva áll
Ha lesz, mi fáj, mindig vár, rám vár