Amikor még kezdődött a szerelmünk, Amikor még velem örültél, Amikor még boldogan elfogadtuk Az olcsó szállodák ízét. Amikor még szenvedéllyel öleltél, Amikor még tiszta volt a szó, Amikor még mindent bennem kerestél, S én voltam minden, ami jó. Reméltem, újra hívsz, Elmúlik minden kín, Reméltem, újra hívsz, igen. Foszlányokká szakadt évtizedek, Nem létező álomkép, Átéltem újra a képzeletemben, Hogy hívsz, újra hívsz. Amikor még önfeledten szerettünk, Minden gondunk fölött volt híd, Amikor még arcod volt a tükörkép, S ünnep volt minden érintés. Lelkembe égettem fény-mosolyod, Az emlékeim nem vehetik el. A múltam az itt van, azt mélyen őrzöm, Az enyém, csak az enyém.