Megcsillan az arcod a holdfényben
Akarlak a nap minden percében
Tiltott gyümölcs vagy mérgező
Lelkem akár egy jégmező
Várok arra aki felolvasztja
Búcsú levelem, elolvassa
Nem félek már egyedül
De még mindig
Hátranézek nincs-e ott senki?
Aki hátba szúrna, otthagyna ennyi
Aki várna rám hogy átkaroljam
Vele tudod régen házasodtam
Aki szeret engem és elfogad
Nem megcsal, és elrohad
Aki őszinte nem toxic
Kívül jó de belülről bomlik
Pont mint a szívem, csak foszlik
El a szélben, fújja és porlik
Nem számít már nekem semmi
Fiatalon halunk meg ez ennyi
De hogyha egyszer felkelek, és nem vagyok magamnál
Súgd a fülembe, ha még élnék mennyire akarnál
Kérdezik hogy vagyok, mindig annyit mondok
Nincsen semmi gond, megvagyok, minden rendben
Közben meghalok, semmi sem jó, nincsen rendben
Megcsillan az arcod, a holdfényben
Megcsillan az arcod, a holdfényben
Akarlak a nap minden percében
Tiltott gyümölcs vagy, mérgező
Lelkem akár, egy jégmező
Megfogtad a kést, hátba szúrtál,és itt hagytál
Míg velem voltál az élettől csak jót kaptál
Elfáradt gyenge szívem itt az idő megpihenni
Az összes gondomat, nekem kell csak felcipelni
Nem kell szerelem helyette Gin Tonic
Azt hittem szeretsz de a hazugság megkopik
Elszívom bánatom és kifújom a füsttel együtt
Emlékszem régen felkeltem és ő mellettem feküdt
Mindig megcsillant az arcod, a holdfényben
Akartalak a nap minden percében
Tiltott gyümölcs voltál, mérgező
Lelkem még mindig olyan mint egy jégmező
Várok arra aki majd felolvasztja
Búcsú levelem, elolvassa
Nem féltem már egyedül, de még mindig
De még mindig hátranéztem
Hátranézek nincs-e ott senki
Aki hatba szúrna otthagyna ennyi
Aki várna rám hogy átkaroljam
Vele tudod régen házasodtam
De hogyha egyszer felkelek, és nem vagyok magamnál
Súgd a fülembe, ha még élnék mennyire akarnál
Kérdezik hogy vagyok, mindig annyit mondok
Nincsen semmi gond, megvagyok, minden rendben
Közben meghalok, semmi sem jó, nincsen rendben
Megcsillan az arcod, a holdfényben
Megcsillan az arcod, a holdfényben
Akarlak a nap minden percében
Tiltott gyümölcs vagy, mérgező
Lelkem akár, egy jégmező