Ezen a földön idegenként, Sötét labirintusban keresem a fényt. Etetnek ma is, pedig ebből sohasem kértem, Szomjazom ma is egy őszinte gondolatért. Körbevesz a brutál, Lélektelen világ. Sunyít a simlis haszonleső, Mikor az utolsó ítélet jön. Amikor az álarc lehull, el kárhoz a hazug. Nincs több kamu, az aljas pokolra jut. Amikor az álarc lehull, el kárhoz a hazug. Nincs több kamu, az aljas pokolra jut. A jót örökké álmodom, Ma is kihasználnak, hülyének néznek engem. Az igazságért mindenkor ma is harcolok, Megküzdök seggfejekkel. Körbevesz a brutál, Lélektelen világ. Sunyít a simlis haszonleső, Mikor az utolsó ítélet jön. Amikor az álarc lehull, el kárhoz a hazug. Nincs több kamu, az aljas pokolra jut. Amikor az álarc lehull, el kárhoz a hazug. Nincs több kamu, az aljas pokolra jut. Pokolra jut, pokolra jut, Az aljas pokolra jut. Amikor az álarc lehull, el kárhoz a hazug. Nincs több kamu, az aljas pokolra jut. Amikor az álarc lehull, el kárhoz a hazug. Nincs több kamu, az aljas pokolra jut.