Beatologic beat
Jön a Tré, jön a Tré ...
Jön a Tré, jön a Tré ...
üdv a városomban, nagy dolgokról döntenek
A kocsmasor mellett lakom ahol csövesek döglenek
A jáccók elkerítve mint anno a lágerek
A romáktól hallott mondatok lettek mára slágerek
Az iskolám a telep végén vasbetonból
Kitanított pár diákot ki ma talpig vasba tombol
Füstbe száll a közhely, itt mindenki tép
De az is visszajár a telepre ki elhagyta a Trét
A bánkinál a kolesz picsák kajak kicsapongóak
Csütörtök este a formák adnak a picsapogónak
Kicsiből nagylány lesz az utca senkit nem kimél
1 laza cigi mellett mozizom végig a lépinél
Csukd be a szemed amíg mesél a szám
Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám
Tesó, Tatabánya, otthona a nyomornak
Nem való az ínyenceknek csak az edzett gyomornak
Csukd be a szemed amíg mesél a szám
Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám
Tesó, Tatabánya, nyakig ér a tré
Nem adjuk el soha mert ez már a mienké
Ha esteledik a falumban az utcákat járom
Fülemben az mp3 velem Teo a barátom
és csak, flesselek a téren a csatorna szagokon
átlépek a patkán mint a nagyobb darab szarokon
Sok mákvirág a clubban elém royal flesshet szór
De én leszarom, hogy ki kessel ha nálam csak essemm szól
Hello! jó pár baráti kéz a vállamon
Uccagyereknek születtem és ezt büszkén vállalom
A Kornél tesóm dudáját ismeri a city
Végig pacsizzuk a várost mikor a seggemet viszi
A Dagi vajazza ahogy a pofám jártatom
Megtapad a dumám mint a bűz a melós járaton
Bassza meg a Bencsik aki leszarja a szegényt
A város miatta csóró mert elvette a reményt
Benyalhatsz a segélyeddel nem kell az már senkinek
Melót adj a népednek én csóró vagyok emszínek
Csukd be a szemed amíg mesél a szám
Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám
Tesó, Tatabánya, otthona a nyomornak
Nem való az ínyenceknek csak az edzett gyomornak
Csukd be a szemed amíg mesél a szám
Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám
Tesó, Tatabánya, nyakig ér a tré
Nem adjuk el soha mert ez már a mienké
A vér nem válik vízzé, tudom jól, bennem él
Az apám szelleme az utam légvégéig elkísér
Loska! aludj csendesen a szívemben élsz fater
életeken át, tőled a halál sem választhat el!
A múltam nem tagadhatom, soha meg se tenném
Ne kóstold be a családom mert kóstolod a pengém
A világ összes kurváját magamhoz venném.
Minden züllött hajnalon mert nekem ez a gyengém
Gyengéden ölelj engem Mama, mikor hazaértem
Tréwuton járok a láz álmaimmal kéz a kézben
A telep nekem való, nem nyaralok Adrián
De letettem a névjegyem akár a Bányász Adrián
Nem intek búcsút és nem dobok nektek puszit se pá-t
Ott fogtok sírni majd utánam ahol senki se lát
A nevem: Finuccsi, az idő nekem munkáz
Mindenkit lenulláz mert az összes többi full gáz
Csukd be a szemed amíg mesél a szám
Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám
Tesó, Tatabánya, otthona a nyomornak
Nem való az ínyenceknek csak az edzett gyomornak
Csukd be a szemed amíg mesél a szám
Körbe vezetlek a városon de bízd csak magad rám
Tesó, Tatabánya, nyakig ér a tré
Nem adjuk el soha mert ez már a mienké.