Néha elhagynak a nagy szavak,
Lebegsz a csendben, némán, csak úgy vagy.
Árnyékban állsz és hiába vársz,
Megnyugvásra nem találsz.
Néha körbezár egy gondolat,
úgy érzed többé soha el nem hagy.
Bilincsbe ver, de mégse felel,
Nem űzi a gondokat el.
Fáj a szívem, nagyon fáj,
De visszalépni soha nem fogsz már.
És ha nem marad más, nincs feloldozás,
Az eltékozolt évek mindet visszakérnek.
A szerencse angyala játszik veled,
Hiába kéred ő már nem a tied.
Elvitte a szíved s az éveidet,
Cserben hagyott téged, az ördög nevet.
Néha megkísért a régi láz,
és egy sötét, rögös úton jársz.
Boldognak tűnsz, de akármi űz,
Nem jön meg a régi tűz.
Néha érzed már rossz úton jársz,
De biztos választ soha nem találsz.
Akárhogy élsz, és hiába kérsz,
A végső célhoz soha nem érsz.
Fáj a szívem, nagyon fáj,
De visszalépni soha nem fogsz már.
És ha nem marad más, nincs feloldozás,
Az eltékozolt évek mindet visszakérnek.
A szerencse angyala játszik veled,
Hiába kéred ő már nem a tied.
Elvitte a szíved s az éveidet,
Cserben hagyott téged, az ördög nevet.
Fáj a szívem, nagyon fáj,
De visszalépni soha nem fogsz már.
És ha nem marad más, nincs feloldozás,
Az eltékozolt évek mindet visszakérnek.
A szerencse angyala játszik veled,
Hiába kéred ő már nem a tied.
Elvitte a szíved s az éveidet,
Cserben hagyott téged, az ördög nevet.
Szerencse angyala játszik veled,
Az ördög nevet.