Mikor befagyott a tó
Elbújt minden áruló
Egy utolsó villanás
Kráterszerű vermet ás
Mikor feltámadt a szél
Állt, a végéről beszélt
És egy célpont kereső
Ölték az esőt
Mikor megmozdult a föld, az összes templom romba dőlt
Mikor szétfröccsent a nap, a bíborszínű ég alatt
Mikor elindult a sár, és óceánban a határ
Mikor szétfröccsent a nap, akkor lettem boldogabb!
És a mohák között rés
Ahová e szédülés
Letette a csőrt
Az üveghegy is összetört
Jégcsap folyt a vízből, bár
Lángolt egész Zanzibár
Éjjel lezuhant a Hold
A nap is régen verve volt
Mikor megmozdult a föld, az összes templom romba dőlt
Mikor szétfröccsent a nap, a bíborszínű ég alatt
Mikor elindult a sár, és óceánban a határ
Mikor szétfröccsent a nap, akkor lettem boldogabb!
Mindent tudós égi erő
Szerint az már sejthető
Ez utolsó pillanat
A holnap nem lesz pirkadat
Nagy kondérban arany fő
Kap belőle minden kő
Utolérte a rombolás
Gazdag halott, nem vitás
Mikor megmozdult a föld, az összes templom romba dőlt
Mikor szétfröccsent a nap, a bíborszínű ég alatt
Mikor elindult a sár, és óceánban a határ
Mikor szétfröccsent a nap, akkor lettem boldogabb!
Mikor megmozdult a föld, az összes templom romba dőlt
Mikor szétfröccsent a nap, a bíborszínű ég alatt
Kavargott a levegő
Megnyílt minden temető
És az összes halottak
Aranymaszkban daloltak
Kavari-vaj-ram
Kavari-vaj-ram-pam-pam
Kavari-vaj-ram-pam-pam