Vannak idők mikor menni kell
Mikor feltűnik a ház falán a jell
Nem volt már egészen fiatal
És most úgy érezte majdnem belahal
Mikor a sínek mellett állt egy hajnalon
Azon a százéves pályaudvaron
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
Ez a föld már nem az én otthonom
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
De a szívemet örökre itthagyom
De a szívemet örökre itthagyom
Az utcákon a gyűlölet vonult
És a láthatáron felizzodt a múlt
És ő tudta jól, hogy most már menni kell
Mert mindig ugyanúgy kezdődik el
És a sínek mellett állt egy hajnalon
Azon a százéves pályaudvaron
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
Ez a föld már nem az én otthonom
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
De a szívemet örökre itthagyom
De a szívemet örökre itthagyom
Nagy volt a zaj a pályaudvaron
És mintha már ott áltt volna rég
És mint egy film, egy régi film
Oly ismerősnek tűnt a kép
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
Ez a föld már nem az én otthonom
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
De a szívemet örökre itthagyom
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
Ez a föld már nem az én otthonom
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
De a szívemet örökre itthagyom
De a szívemet örökre itthagyom