Messziről indultunk, s nem tudtuk hová jutunk
Itt eléggé tetszett ezért, hát itt ragadtunk
Hiába mondták a szomszédok: Ebből lesz még baj!
Sej, haj! Sírva vigad a magyar!
Hívott az erdő és hívott a virágos rét
Folyók és patakok kérték, hogy maradjunk még
Azóta küzdünk, s a idő az arcunkra árkot mar.
Sej, haj! Sírva vigad a magyar!
Ma bárhova mehetnénk, ha lenne miből
Lassan elegünk van már mindenkiből!
Szabadság, szerelem, csak ennyit akarunk!
Ebből mért kéne választanunk!?
A balsorsunk nyögte a császárt, s a diktatúrát
Majd magunkra maradva elláttuk egymás baját
Míg dőlnek a hidak, úgy egyre messzebb lesz a másik part!
Sej, haj! Sírva vigad a magyar!
A hiú ábrándok már múlnak mindenkiben
És megértjük lassan, hogy nincs ingyen semmi sem!
A reklám mondja meg mit vegyünk, mit higgyünk nap mint nap
Sej, haj! Sírva vigad a magyar!
Szabadság, szerelem megváltoztatok!
Álmainkban szépek és tiszták voltatok!
Szabadság, szerelem csak ennyit akarunk!
Ebből mért kéne választanunk!?
Egy nyelvet beszélünk, mégsem értjük egymást!
A szavaink értelme a szándéktól változik át!
De ha együtt éneklünk, újra a jövőben bízzunk majd
Sej, haj! Sírva vigad a magyar!
Elhal a szó, de a dal mindig messzebbre száll
Mert generációk egymásnak adják tovább
Mindig lesz öröm és bánat majd, amiről szól egy dal!
Sej, haj! Sírva vigad a magyar!
Sej, haj! Sírva vigad a magyar!