A slágerlistán nem jegyezték rekedt énekem, Biztattak, hogy próbálkozzam más zenével, Ezt a dalt – felejtsem el! Égig nyúló néma torony lett az otthonom, A nyugalom rak fészket itt a napjaimon. Tüzekről nem álmodom... Felnőttem és észrevettem, Egymagam vagyok! Mi eddig vitt – a kamaszkornak Gyújtóláza volt! Már sose kérdem, kellek-e itt még Valakinek? Elfogy erőm és akiben hinnék, Már nem hallgat meg! Ha hívnátok, ha kellenék, Ha szeretnék egy lányt, Szétvetném egy jó szóért, A torony négy falát! Az elhagyott úton, újra a régi dallal mennék, De nincs aki hívjon, ó azt az egy szót, Nem hallom még! Felnőttem és észrevettem, Egymagam vagyok! Mi eddig vitt – a kamaszkornak Gyújtóláza volt! Már sose kérdem, kellek-e itt még Valakinek? Elfogy erőm és akiben hinnék, Már nem hallgat meg! Ha hívnátok, ha kellenék, Ha szeretnék egy lányt, Szétvetném egy jó szóért, A torony négy falát! Az elhagyott úton, újra a régi dallal mennék, De nincs aki hívjon, ó azt az egy szót, Nem hallom még!